Kufsteini rózsák [antikvár]

Részlet a könyvből: Kolozsvár ébredése A kolozsvári Bethlen-bástya délkeleti ormán piros-fehér-zöld zászlót lobogtatott a december eleji zord szél és havat ígért az Erdélyi Kárpátok felől. Az északi szél süvöltése közben éles kürtrivalgás hasított bele a kristályosan tiszta, hideg levegőbe. A kürtszó a zászló irányából harsant fel, s valami új érdekes eseményt akart közhírré tenni. A Főtéren sétálgató szépek és lovagjaik felfigyeltek. Különös láz gyult fel minden szemben. Két fiatalember épp akkor fordult a Főtér felé s megállt a Szentmihály plébánia-templom előtt. Az alacsonyabb termetű, pirospozsgás, mosolygó szemű felnézett daliás barátjára, s lelkendezve mutatott a Bethlen-bástya irányába: - Hallottad Miklós? Ez a jel. Siessünk a játékszín elé. A megszólított fiatalember, Wesselényi Miklós báró, elmélázva járatta tekintetét a sétány kopaszodó, dérharmatos faágain. Elboruló tekintete egy másik világba révedezhetett s csak akkor élénkült meg, amikor társa, Kendy Barna még egyszer figyelmeztette. Ekkor ő is felfigyelt s megszaporázva lépteiket, a Nemzeti Színház felé igyekeztek.