Küzdelmeim [antikvár]

Egy évig voltam távol hazulról. Amikor elmentem, és Károlyi hivei megkezdték ellenem hajtóvadászatukat/ úgynevezett barátaim és híveim legtöbbje rövidesen az új hatalmasok táborához csatlakozott. Hisz most onnan remélhettek mindent, és nincs könnyebb, nincs közelebb fekvő érv, mint az, hogy: „hazafias kötelességből kell rendelkezésre állani ". Később, amikor politikám, melyet annak idején folytattam, fájdalom oly véresen igazolódott - amikor a tanácsrendszer összeomlása után fölmerült az újjászervezés lehetősége, ugyanazok az emberek, akik oly gyorsan vedlettek át Tisza bámulóiból Károlyi 1 Windisch-Graetz Lajos herceg (1882-1968) közös külügyminisztériumi osztályfőnökként az első világháború utolsó napjaiban ifjabb gróf And-rássy Gyula (1860-1929) közös külügyminiszter megbízásából Svájcba utazott, hogy antantdiplomatákkal tárgyaljon az Osztrák-Magyar Monarchiával kötendő béke lehetséges feltételeiről. Innen a dualista állam összeomlása, valamint az őszirózsás forradalom győzelme után nem tért visz-sza. Távollétében Vass János (1873-1936), a Károlyi-kormány közélelmezési államtitkára meggyanúsította azzal, hogy 1918 elején, még közélelmezési miniszterként 3,9 millió koronát sikkasztott el abból a 20 millióból, amit az Országos Burgonyaközvetítő Iroda az Ausztriába szállított burgonyadaráért cserébe kapott. Windisch-Graetz tagadta a vádakat, a bíróság azonban 1919 márciusában elfogatóparancsot adott ki ellene. Ekkoriban ragadt rá a „burgonyaherceg" gúnynév. Letartóztatására végül nem került sor. A herceg a polgári demokratikus forradalom, majd a Tanácsköztársaság bukását követően, 1919. december 21-én tért haza.