Laci bácsi regénye [antikvár]

Részlet: Ki ne ismerné Laci bácsit, azt a mosolygó szemű, egyenes tartású, elegáns öregurat, aki a Váci uccai déli korzót épen úgy nem mulasztja el soha, mint a Gerbeud délutáni uzsonnáit, ahol az ő állandó asztalkájánál jóságot eláruló tekintettel nézegeti a sürgő-forgó, eleven, tűzrőlpattant asszonykák jövés-menését. Megfigyeli némelyiknek futó vagy komolyabb flirtjét, de mindezt csupán madártávlatból. Mert földi halandó még nem emlékezett arra, hogy Laci bácsi - a pesti uritársaság Laci bácsija - valaha is szóba állt volna a hires cukrászda valamelyik szépasszonyával.