Lady Denvil lovagjai [antikvár]

Részlet: Delamoroix urnak, Páris Rue des Saint-Péres 7. Mélyen Tisztelt Uram! Sokáig tétováztam. Reméltem, hogy a közvélemény megfeledkezik szegény barátaimról. Életbölcsesség, s tapasztalatok hosszu sora tanitottak arra, hogy minden - még oly érdekfeszitő - esemény hamarosan hétköznapivá válik és a mult szenzációiról idővel legjobb esetben az ujságok "Napi hirei" emlékeznek meg. Most azonban elszakadt türelmem amugy is rövid fonala. Nem nézhetem ölbetett kézzel, hogy barátaimat megrágalmazzák. Két hős katonát, kik elérhetetlen erkölcsi magaslatra emelkedtek az élet minden szépet, jót és nemeset ellepő salakjából.