Láncreakció [antikvár]

Részlet: Van ám annak előnye is, ha az ember utolsóként érkezik egy háromgyerekes családba. Így tanúja lehettem annak, hogyan került mindkét bátyám komoly bajba a középiskolában. Tőlem mindenki többet vár. Kitűnő tanuló vagyok, nem verekszem, és tizenegy éves korom óta tudom, hogy mi leszek, ha nagy leszek. Mi familia szerint én vagyok a mintagyerek az egyetlen, aki később sem fogja elcseszni az életét. A barátaim tudják, hogy bennem is jócskán túlteng a lázadó szellem, a családom viszont semmit sem sejt. Nem tehetek róla, Fuentes vagyok én is, a lázadás a génjeinkbe van kódolva. Az a kölyök, akit a családom ismerni vél, nem feltétlenül ugyanolyan srác, mint amilyennek én magamat ismerem. Szándékaim szerint ez így is fog maradni. Megesküdtem arra, hogy sohasem fogom feladni a legfontosabb célomat, egyetemre megyek és aeronautikát, azaz repüléstant fogok tanulni, de néha csak azért is kockára teszem a testi épségemet: időnként szükségem van egy kis adrenalinlöketre.