Bodó Béla Blum Arnold (1865–1940) pálinkamérő és Mittelmann Magdolna (1881–1964) fia. 1921-ben Budapesten érettségizett. Pályáját 1926-ban a Pesti Naplónál kezdte. Színes, mozgalmas riportjai és tárcái 1939-ig jelentek meg a lapban. A zsidótörvények következtében elbocsátották a laptól, ezért könyvkereskedésekben eladóként dolgozott. A második világháború alatt munkaszolgálatos volt.
1945–48-ban a Szabad Népnél és a Népbírósági Közlönynél (1946-tól Ítélet) dolgozott, és heti rendszerességgel írt tárcáiban védelmébe vette a népbíróságok kíméletlen gyakorlatát. Később a Dolgozók Világlapja, majd a Magyar Nap szerkesztője. 1950–53-ban a Népszava nyomdai szerkesztője volt.
1953-ban több hónapra bebörtönözték, amiért a Sztálin súlyos betegségéről szóló cikk szövegében a „mélységes megrendülést”-t véletlenül „mélységes megrendelés”-nek szedte. 1953-tól a Nők Lapjánál dolgozott, 1957-től 1963-ig, nyugdíjazásáig az Esti Hírlap szerkesztője volt, ahol Lapzárta után címmel volt rovata.