Bővebb ismertető
Részlet:
Az élet színpadán lejátszódó drámák a színpadi drámákkal ellentétben, nemcsak apróságokból szövődnek, hanem a rendező mindig gondosan ügyel arra, hogy az a jelentéktelen apróság, amelyről később kiderül, hogy nagyon is fontos volt és talán életbevágó fordulópontot jelentett, megtörténtekor mindig észrevétlen maradjon a szereplők és nézőközönség előtt.
Ilyen apróság volt az a tárlat, amelyet az egyik kisebb képtárban rendeztek. Nagyobbrészt külföldi művészek és a merészebb, haladóbb hazai festők szokták itt képeiket kiállítani.
Egy tavaszi reggel Basil Wake ügyész levelet kapott. Arról értesítik a levélben, hogy R. & C. Jessal urak meghívják őt (és barátait) képkiállításuk megnyitására. Walter Bell és Don José Henriquez képeiből rendezik a kiállítást március 15-től április 6-ig.
Az ilyenféle meghívók inkább feleségének, Hyacinthnek szóltak, mert ő szerette a művészeteket. Képét már több ismertnevű festő megfestette és általában jól ismerték irodalmi és művészi körökben. Basilt nem nagyon érdekelték a képek, a vernissageok még kevésbé.