Lesotho Aranya [antikvár]

Részlet a könyvből: LESOTHO ARANYA A rózsa, mint azt oly sokan emlegetik, a virágok királynője. Illatos, kecses, szemet gyönyörködtető, az anyatermészet komponálta nemes szimfónia. Ha két ujjunkkal, valószínűleg a tüskéitől való ösztönös félelmünkben óvatosan leszakajtjuk, anélkül élvezhetjük émelyítő varázsát, hogy megsértenénk azt a szabadságát, minek tiszteletben tartását megannyi pompájával hálálja meg. Ha azonban a tüskék okozta fájdalommal mit sem törődve, s a reája nehezedő fullasztó és erőszakos szorítással, melyet erős markunknak törékeny testét kígyóként körbefonó ujjaival börtönbe zárjuk, megszűnik hálás és pompázatos varázslatnak lenni. Ilyen rózsához hasonló a világ legmagasabban fekvő alkotmányos örökletes monarchiája, a IIL Letsie király által kormányzott Lesotho, s ilyen acélerős marok a béke Nobel-díjjal megvásárolt és megkövetett Mandela vezette Dél-afrikai Köztársaság. A természet, s talán maga a Jóisten, oly sokszor látványosabb harmóniára törekszik, mint azt bárki is gondolná, vagy egyáltalán bármi módon felfigyelne rá. Földünk hetven százalékát a víz uralja. A földbolygót uraló emberek hetven százalékát pedig a víz tölti ki. De van egy sokkal fontosabb kérdés, mely hamarosan gyilkosabb kérdés lesz, mint eddig bármelyik, amit ember embernek valaha is feltett. Ez a kérdés a következő: ki uralja majd a vizet.