Bővebb ismertető
BEVEZETÉS
A fejedelem Lengyelországnak fordította lova száját
A kuruc kesergő énekek szerint panaszos kiáltással vett búcsút édes hazájától5 »sok pénzébe, költségébe került« váraitól, mint aki »a világ szélére« indulj honnét soha vissza nem térhet. Valójában aligha sejtette, hogy utoljára látja Magyarország földjét> utoljára hallja a kuruc tábori dobokat, igaz, a áúló-fosztogató császári hadak elözönlötték az ország legnagyobb részét, csüggesztő kimerültség3 árulás} p&síz's szörnyen megtizedelte, szertezilálta a kuruc seregeket. De Kassa még állt, Munkács3 Huszt, Ungvár, Murány még Rákóczi hűségén volt5 5 a fejedelem nem mint menekülő lépte át a határt, hanem hogy végső diplomáciai erőfeszítéssel megfordítsa a hanyatló felkelés sorsát. Á vezérlő fejedelem a törökkel hadakozó orosz cár, Pifór íű&o-ra'6a sietett. Kisszámú kíséretében a személye körül szolgálatot teljesítő nemes ifjak, a »bejárók« között ott volt az a huszonegy éves székely legéry is3 akinek élete, neve aztán a legszorosabban összefonódott a fejedelemével, — akinek alakja ma mint a megható hűség képe áll előttünk: Mikes Kelemen.
Rákóczinak és híveinek hamar be kellett látniuk3 Zwgy diplomáciai igyekezetük nem hoz sikert„ Odahaza az árulás Majténynál lerakatta a fegyvereket. A nyalka kuruc vitézekből bujdosók lettek. Ausztria ellensége, a francia király talán még segít, gondolta a fejedelem, sDanckában (a mai Gdanskban) hajóra szállt, /zog); Párizsba menjen. Mikes ezúttal is vele.
3