Levelek Erdélyből [antikvár]

Két hazájú emberek hontalanságával hánykolódom Erdély s Magyarország között. Otthon, Erdélyben nincsenek már életföltételeim, Pesten vagyok itthon, itt van családom, munkám, megélhetésem s mégis olyan kapkodó igyekezettel megyek nyaranta haza, mint a fuldokló, akinek életkérdés abból az egyetlen levegőből szippantania. Mindíg úgy indulok: ez az utolsó, a búcsú utánam. És azzal az elhatározással jövök vissza, hogy jövőőre végképen, örökre hazaköltözöm. Közben a világpolitika esemény-zuhogása semmisíti meg a meglódult egyén apró terveit. S a nagy nosztalgia regényekké, tanulmányokká alakul vagy apró cikkekké, levelekbe zsúfolt, igénytelen képekké forgácsolódik.Néhány szerény levél ez a könyv: Erdélyről és Erdélyből. mert néha innen sóvárgott haza az írás, az emlékezés. Máskor a friss élmény izgalmával izent, adott hírt odatúlról.