Lila [antikvár]

"A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete olyan volt, mint egy első gyerek. Lehet, hogy ő is marad a kedvenc. De ez a másodszülöttem élesebb eszű. Azt hiszem, sokan nem értenek majd egyet egyik-másik gondolattal, amit a Lilá-ban megfogalmaztam. Lehet, hogy vitatkozni fognak erről az új könyvemről. De ha az emberek kétszáz év múlva még fognak könyveket olvasni, én azt jósolom, a Lila lesz az, melyet a két regényem közül fontosabbnak ítélnek majd." Így nyilatkozott Robert M. Pirsig 1991-ben megjelent második könyvéről, melyben újból egy utazás történetét meséli el. Ezúttal azonban nem motorkerékpárral vág neki Amerikának, hanem egy vitorlás hajóval ereszkedik le a Hudson folyón. S ez az utazás egyben szenvedélyes filozófiai vizsgálódás is. A regény hőse, Phaidrosz régóta készül egy filozófiai-antropológiai könyv megírására, amelyben továbbfejleszti az első művében kifejtett Minőségmetafizikát. Hosszasan tanulmányozza az indiánok gondolkodását és életmódját, melyben az amerikai kultúra legfőbb alapját fedezi fel, modern antropológiai műveket olvas dühöngve, mert az "objektivitásra" való törekvés megöli bennük az érző szellemet, s kezd kikristályosodni benne a gondolat, hogy a világ nem a szubjektum és objektum kategóriáival ragadható meg, hanem csakis úgy, ha a minőség különböző szintjeit kutatjuk. A végső lökést az alkotáshoz egy furcsa kapcsolat adja: a kikötői bárban felszedett prostituált, Lila szembesíti az írót egy olyan értékrenddel, amely új kérdéseket vet fel számára, s miközben a két ember szimpla szexuális kapcsolatnak induló bizarr viszonya kibontakozik, Phaidrosz tudatában formát ölt egy új filozófiai rendszer, a Dinamikus Minőség metafizikája.