Lilli Barr [antikvár]

Részlet a könyvből: Tolliver nagyapó a sápadó októberi alkonyatban ült, almát majszolt és „A Római Birodalom hanyatlása és bukásá"-t olvasta. A súlyos könyv harmadik kötete csontos térdein feküdt, olyan nehéz volt, hogy másként nem is tudta volna tartani. Olvasás közben mélyen a könyv fölé hajolt, úgy kutatta szemével az oldalakat drótkeretes pápaszemén keresztül, amely mint rendesen, kissé homályos volt. De ez, úgy látszik, cseppet sem bosszantotta az öreget, zavartalanul olvasott tovább, mintha a szemüveg nem homályosította volna el, sőt inkább élesítette volna látását. Elvégre is a dolgok olyanok, amilyeneknek mi magunk hisszük őket és így a szemüveg is megfelelt céljának. Tolliver apót az efféle apróságok nem hozták ki sodrából. A közepes nagyságú, négyzetalakú szoba két oldalán is ablakok nyíltak, az egyik sarokban hatalmas katafalkszerű fekete diófaágy állott (három generáció Tolliverjeinek nászágya), amelyen e pillanatban még meglátszott Tolliver apó merev, szegletes, öreg testének nyoma. Amíg csak gondolkozott és nem határozta el magát az olvasásra, mindig az ágyban hevert. Gyakran órákig feküdt így, mintegy révületben, az élet rendkívüli és értelmetlen változatosságán elmélkedve. De a szoba fő jellegzetességét a könyvek tömege adta meg. Sor sor fölé tornyosult, a padlótól a mennyezetig; hosszú évek során gyűjtötte nagyapó a könyveket csekélyes jövedelméből, amíg végül egészen körülvették és befalazták őt.