Élni a nap alatt [antikvár]

"A nagy magyar realista járt-kelt széltében-hosszában, s nem talált olyan nagy fát, amibe fejszéjét belevágni méltónak találná. Bement a háztartási boltba, tükörputzot vásárolt. Putzmittel - olvasta a felírást a dobozon. Ez jó lesz - bólintott rá. Hazasietett, rongyot, újságpapírt kerített, s nekilátott megtisztítani a tükröt, amit valamikor a bizományiban vásárolt és már annyiszor segített neki meglátni a körülötte randalírozó világ finom kontúrjait. Lehelte, dörzsölte a homályos üveget, a munka mindig lázba hozta. Ahogy fényesedni kezdett, maga se hitte, mit lát benne." Így indítja egyik elbeszélését az író, aki őszinte érdeklődéssel figyeli, kutatja a "körülötte randalírozó világot", s eléje tükröt - néha görbe tükröt - tart írásaiban. Sorsokat, világképeket, erkölcsi értékrendeket ütköztet, nemzedékek társadalmi tapasztalatát kifejezve kérdez és üzen. Miféle emberi-társadalmi örökséget hordoz az, akit a "Gürc-butik" indított el pályáján? Törvényszerűnek vagy megváltoztatandó élethelyzetnek kell-e tekintenünk, hogy a munkásemberből kiég a hajdan volt, híres munkásöntudat, s mára egyetlen vágya: élni (megélni) a nap alatt? Adott-e, s mit adott, elvett-e, s mit vett el a felszabadulás utáni harmincöt évünk azoktól, akik beleszülettek a mai társadalmi rendünkbe? A fiatal írónak 1978-ban a Szépirodalmi Könyvkiadó Magyarország felfedezése sorozatában jelent meg egy munkás témájú szociográfiai kötete. Új könyvében összegyűjtött elbeszéléseiben, groteszkbe hajló írásaiban is országos gondokkal foglalkozik, fogékonyan az élet eleven színei iránt, közösségi elkötelezettséggel, új utakat kereső érzékenységgel.