Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:Messze künn Berlin város nyugati részében, amelyet alig ér már el a világvárosi forgalom lármája és zúgása, idilli városnegyed terül el. Csupa villa, csinos kertek közepette, fáktól szegélyezett tiszta utak. Szó sincs bérkaszárnyákról vagy üzletházakról: a Westendben csak csendes, előkelő, egycsaládos lakóházak vannak.A kertek szeretettel vannak ápolva és arról tanúskodnak, hogy a tulajdonosok nyilván ráérnek velük törődni és nem engedik át azok ápolását fizetett alkalmazottaknak. Különösen csinos a Lomb-út 4. szám alatti emeletes villa. Nincsenek rajta ízléstelen gipszdíszitmények; egyszerű, jó hatású vonalak, jó építőanyag különböztetik meg annyi modern épülettől, amelyeken nem tudjuk, mit kell inkább megcsodálnunk: az építész kontárságát, vagy az épittető ízléstelenségét. Ez volt talán az első villa, amely évekkel ezelőtt ily messze idekünn épült és nem egy sétáló rázta a fejét a fölött a merészség fölött, hogy valaki itt, ily elhagyott helyen akar magának otthont építeni. De hiszen ismerték az építtetőt és részéről érthető volt az ilyen szeszély.