Lorántffy Zsuzsanna [antikvár]

Részlet a könyvből: A kétfelé eresztős hintó megindult a szerencsi várkastály kapuja előtt. A sötétpej lovak lassan lépkedve mozdították maguk után a nagy batárt, mintha még most is a fejedelem halottas menete után vontatnák árva Thelegdy Borát. Búsan ingatták csójtáros fejüket s mikor a hintó a felvonó hídon alárobogott, az első nyerges visszafordult. Felnyerített. Búcsút vett. A fejedelmi özvegy felzokogott. Megkapaszkodott a vaskarfában és kihajolt az ablaknyíláson. De a várfalak hallgatagon őrizték a sírboltot. A sírbolt pedig védelmezte a pihenőre tért fejedelem utolsó álmát. Megelégelte a hat hétig tartó hangos siratást s végre csendességet követelt Rákóczy Zsigmond számára.