Bővebb ismertető
Részlet a műből:
Bajorország, 1945 elején
Lore alvás és ébrenlét határán fekszik a sötét hálószobában. Nemrég valami zajt hallott, álomba merült, aztán megint felébredt. Mozdulatlanul fekszik, beburkolja az éjszaka csendje, az ablakot beszövik a jégvirágok. Meleg és nehéz minden tagja. Elbizonytalanodik, talán csak képzelte, látja elmosódni a falakat, az ablakot, a meny-nyezetet, és mögöttük ott az álmok szobája.
Ajtó csapódik, a falak visszatérnek, szilárd alakot öltenek az ágya mellett. Lore behunyt szemmel hallgatózik. Hallja a kishúga lélegzését. Suttogás.
- Liesel? Anneliese?
Nem jön válasz: csak az alvás hosszú sóhajai. Lore lassan visszamerül az álomba. Egy perc, két perc, tíz. Nem tudja, mennyi idő telik el, amíg újra zajt hall.
5