Lukios vagy A szamár [antikvár]

A világirodalmon nagy gúnyolódói sorában Lukianos nevét az elsők közt találjuk. Az elsők közt, mert egyike a gúnyolódás legnagyobb művészeinek, de talán azért is, mert távolabbi és közelebbi elődeit a felülmúlhatatlan Aristophanés kivételével alig ismerjük. De ami a görög komédiákból, a mimus és szatíraköltők műveiből szegényes töredékek alakjában ránkmaradt, az Lukianos műveiben is feltámad újra, és kiegészíti egyéni művészetét. Megszületik a humor és gúnyolódás műfaja, melyet a későbbi korokban újból és újból felélesztenek tanítványai vagy szellemi rokonai, hogy csak: legnagyobbakat említsük, Rabelais, Swift, Shaw vagy Karinthy. Gúnyolódó és művész nevettet és épít, ha nem is az építés konstruktív értelmében, de épít, mert segíti ledönteni a fejlődés útjában álló megcsontosodott rendet és szokásokat, és leteríti a tradíciókkal burkolózó áltekintélyeket...