Magyar poharak [antikvár]

A poharak elé Az ezredforduló előtti-utáni időszak meghatározó szerepet játszott-játszik az életemben. Amit felszínre hozott belőlem, itt olvasható a Magyar poharak lapjain. Azért írtam ezt meg, mert egyrészről jólesett, másrészről pedig használni akarok vele. Nemcsak másoknak, hanem magamnak is. Miután én már gyarapodtam általa, szeretném közzétenni minél több magyar ember gyarapodására. Célom, hogy megírjam ezer éves országunkhoz és népünkhöz való kötődésemet, amit történelmünkön és kultúránkon, erényeinken és fogyatékosságainkon keresztül igyekeztem megfogalmazni, néha egyetemessé tágítva a látókört. Hiszek abban, hogy az ember csak úgy lehet szabad a világon, ha van hová kötődnie, és hiszek abban is, hogy az igazi hazaszeretet a nemzeti múlt ismeretén és a jövő tervezésén alapul és nem irányul senki ellen. Ezt a hitemet igyekeztem - többek között - megírni. Munkámban megtalálható történelmünk és nemzeti kultúránk rövid feldolgozása, világmegváltónak szánt (de bizonyos részeiben igenis megvalósítható!) gondolataim kibontása, személyes ezredfordulós élményeim megvallása - rengeteg idézettel, példázattal, nyelvi játékkal, költői képpel gazdagítva a leírtakat, illetve olvasható még egy „milleniumi mese" is, amelyben a jelen átadja a jövőnek a múltat. „Évezredes a holt avar, rálépek kíméletlen, de a most hulló fölkavar, s a lábam visszaretten,