Bővebb ismertető
Az 1514-i magyar jobbágylázadás körülményeit és feltételeit a történetírás eléggé aprólékosan kiderítette. Tudjuk, hogy e forradalom kitörése nemcsak a magyar jobbágyság nehéz helyzetéből magyarázható - amely ismét II. Lajos, a gyenge gyermekkirály erélytelenségének, a féktelen földesurak zabolátlanságának és az általános zűrzavarnak a következménye volt, - hanem része volt benne az európai politikai és társadalmi válságnak s annak az öntudatosodó lelki folyamatnak, amely nálunk a magyar paraszti mezővárosok és szabad parasztközösségek megalakulásához vezetett. Ez utóbbi nagyfokú magyar paraszt társadalmi öntudatra vezethető vissza, mint amilyen pl. a keletnémetországi vagy lengyelországi parasztságot jellemzi ebben a korban.Az 1514-i lázadásra kétségtelenül az akkor hirdetett kereszteshadjárat tömegcsoportosulása adott lehetőséget. A pápa megbízottaként a török ellen kereszteshadjáratot hirdető Bakács Tamás érsek a kereszteshad vezérletét Dózsa György székely vitézre bízta, akiben a keresztessereg a népből származó, elég szigorú fegyelmet tartó katonavezérre talált. Különben is, mivel a Rákosról elinduló forradalom mindenütt rokonszenves volt az ország parasztságának, a mozgalom elharapózása és megnagyobbodása teljesen érthető.