Málkus füle/Zebedeus fiai/Magunk között... [antikvár]

Részlet az első műből: - Kit kerestek? - A názáreti Jézust. - Én vagyok. Hangjának határozott csengése, szemeinek sugárzása a fáklyák fényének táncoló vörösségében, a sötét éjszakában imbolygó árnyak és az olajfák lombjai közt neszező szél félelemleplet terített a lelkekre. Még a kutyák is szűkölve hátráltak. A fegyverekkel és fustélyokkal felszerelt fogdmegek hátrább húzódtak és a földre estek. Nem mertek cselekedni. Hatalom és erő állt velük szemben, őket pedig megszállta a félelem lelke. Csend, a készülő misztérium csendje telepedett a Getsemáné kertjére. Az olajsajtó házikója mögé rejtőzött poroszlók suttogása is megszűnt és a kertben és a kert körül feszült figyelemmel hallgatott minden.