Mara és a fekete lyuk [antikvár]

Soha eszébe se jutott, hogy megcsalja a feleségét. Barátai célzásait vagy viccként fogta fel, vagy úgy vélte, hogy ez a fiatalabb korosztály dolga. Ennél vannak komolyabb problémák az életben, szokta mondani. A mi világunk nagyon kicsi világ az univerzumban. Csak porszemek vagyunk, élő, tiszavirág-életű porszemek. A különös az, hogy mégis öljük egymást. Ilyenkor kesernyés, szatirikus józanság fogta el. És most? Ő maga lett a szatíra tárgya. Az éjszaka történteket talán meg lehetett magyarázni. Nagyon ittas volt. De végül is, nem történt semmi lényeges. Egy különleges kaland csupán. Izgalmas és felejthetetlenül bódító. De ezzel az ügy le is van zárva. Valószínűleg soha senki nem fogja megtudni. Ezáltal majd virtuális történetté változik, ami csak az ő emlékezetében fog létezni.