Maria Chapdelaine [antikvár]

(Bevezetés 'Ka fiinni [eíiet a statiszti^^iali^ minden icCó\ Cegtö55 ^acfásSan és péídanyBan megjeCent francia nyeCvű ^nyvéne^ a magyar foráítását taitja ^zéSen az oívasó: a fran^fon Best seCCer, ahogy egyese^ mondja^ J? regényt eCőször 1914. januárfeSniáijáSan ^zöCte foCytatáso^an a párizsi Le l^emps címűfoCyóirat, majd 1916-6an íMontréaCBan már ^tet formájáSan is megjeíeni^ Jimi^pr 1921-6en (Bemard grasset (párizsBan is ^adja könyv aCa^an, rövid idő aCatt ötszázezer daraSot ad eC BeCőCe, azóta pedig miCfiónáí is töSSet. Jí művet még ugyaneSSen az évSen Cefordítják angoCra (%'í ^CönSöző fordítás jeíeni^ meg, az egyi^ TbrontóBan, a mási^ MontreaíSan), ezt ^veti hamarosan a német, a spanyoC, a cseh, a magyar, a hoCfand, a dán, a svéd, a CengyeC, az oCasz, a ^taCán, a szCová^ az orosz és a gaéf vagy ^Cta verzió, majd a 11. l^iCágháSorú há6orú után a japán, a román, a görög, de ^adjá^németüCSvájcSan és portugáCuC(BrazíCiáSan is. 1957-6en az 'Európa %önyv^adó másodszor is megjeíenteti magyamC (a mű fordításának,pro6[émájáró[aCáSb még [esz szó). 'Első megjeCenését ^vetően, 1919 és 1937 között három színpadi adaptáció is készüC a regénybőC. 1934-6en JuCien (Duvivier mozivászonra viszi a történetet, Madekine (R^naud-vaC és Jean gaSin-neC a főbb szerepekben; a háború után 'Kanadában eCőbb, 1950-ben, íMarc JlCCegret, majd 1983-ban giCCes CarCe forgat fiCmet beCőCe. VaCóságos diadaCmenet ez, páratían népszerűség, meCyet azonban az író nem érhetett meg: ő ugyanis már 1913-ban, a Maria Chapdeimne megírása után aCig pár hónappaC vonatbaCeset áCdozata Cett. ECetében egyébként, egy terjedeCmesebb noveCíat és néhány kisebb írást Ceszámítva, egyetíen műve semjeCent meg. Miveímagyarázható ez a rendkívüCi siker ? Ha röviden akarunk^erre a kérdésre váíaszofni, azt mondhatnánki l^ogy mert ennek^ a gyönyörű,