Marie és más asszonyok [antikvár]

Részlet: A hotelt a barátaim ajánlották, afféle szerény kis szálloda volt - maison meublée - a Rue Victor Masséban, nem messze a boulevardtól és egészen közel a Montmartre minden vidámságtanyájához. Mikor a kocsim megállott előtte, egy barna pamutblúzos szolgaféle ember szedte le a kofferemet. A kapuban egy jóképű, nevető, kövéres úr fogadott: monsieur Bodouin, a gazda, a hoteltulajdonos. A jövetelemet tudta, a nevemet jól mondta ki, a barátaim azt is megírták, melyik szobát akarom, Bodouin úr barátságosan kezelt velem, bekalauzolt a büróba, bemutatott a feleségének, megmutatta a tízéves kisleányát, azután karonfogott és vitt föl az első emeletre. A szobától el voltam ragadtatva, az ágy bársonymennyezetére tisztelettel bámultam föl, a kandalló pedig egyenesen elbűvölt, mert akkor fogalmam sem volt még róla, mennyivel többet ér az ilyen romantikus szobadísznél egy közönséges, banális, de buzgó vaskályha. És Bodouin úr ehhez még egyre ilyeneket mondott: - Marie fölhozza a holmit... Marie rendben tartja a szobát... Marie gondoskodik a reggeliről...