Máté, a kutya [antikvár]

A könyvtest félrenyomódott. Gerince kifakult. Lapélein kis foltokkal.
Érző, ​gondolkodó, öntudatos lények Nyírő József novelláinak állatszereplői, csodálnivaló, igazi karakteres szereplők, akik minden esetben példát mutatnak tetteikkel, szilárd jellemükkel. Ennek az erdei-mezei világnak a képviselői emberi nyelven szólalnak meg, egy valóságos értékrend képviselőiként, antropomorfizált alakjuk rendkívül hatásosan közvetíti mindazt, amit a szerző frappánsan így fogalmazott meg egyik írásában: „ Rájöttem, hogy az igazán hűséges, talpig becsületes, szilárd jellemű ebek, kik azt mondják: Itt állok, nem tehetek másképp! ma nincsenek is. Ezek egytől egyig kifeküdtek gazdájuk sírjára és ott pusztultak el. A többi alkalmazkodott a mai viszonyokhoz, elveszítette egyéniségét, különböző világáramlatok hatása alá került és úton-útfélen szervezetekbe tömörül. Megfertőzte őket a nagyváros.” A tizenhét elbeszélés szereplői: a gazdájával együtt haló kutya (Máté, a kutya), a fiát elvesztő, megtébolyodott medve (Az anyamedve), a vak koldus fölött őrködő kutya (A kutyánk), az égő házban a végsőkig fészke, azaz tojásai mellett kitartó tyúk (Biri, a tyúk) vagy az egyik napról a másikra felnőtté vált farkasfiú (Első lesen), illetve az ártatlan őz, akinek „egyetlen bűne, hogy egyszer titkos szerelmű vággyal megcsókolta egy éjszaka a patak vizében látszó holdat” (Az őz) lírai hangvételű, lebilincselő olvasmányokban elevenednek meg a szép kivitelezésű kiadvány lapjain.