Megbecstelenítve [antikvár]

A 32 éves Mukhtar Mai Meerwalában él, Pakisztán középső részén, egy kis faluban. Az egész világot megdöbbentette, amikor az újságírók nyilvánosságra hozták Mukhtar Mai történetét, amely a falusi klán borzasztó ítéletével, a nemi erőszakkal kezdődött. Ő hazájában az első, aki iskolázatlan, védtelen nő létére felemelte szavát a barbár hagyomány ellen, és harcba szállt, hogy visszaszerezze a becsületét. Azért kerestük fel, hogy javasoljuk neki: írjunk könyvet arról, ami vele történt - ez segíthetné is őt az igazságért folytatott küzdelmében. Több órás utazás után érkeztünk meg a faluba. Mukhtar Mai és barátnője, Nassem Akhtar meglepetten fogadtak minket, franciákat, akik oly messziről jöttünk el hozzájuk, egészen a távoli kis faluban található házukig, hogy részt vállaljunk a mi világunktól annyira idegen küzdelemben. Néhány órás megbeszélés után egyetértettünk abban, hogy könyve először Franciaországban jelenik meg, és ez alkalomból Mukhtar Mai eljön majd Párizsba. Pár héttel később Marie-Thérése Cuny utazott el Meerwalába. A kiváló író hosszú évek óta a nők jogainak védelmét szolgálja. Mukhtar Mai sarahiki nyelven beszél, s ez nem könnyítette meg a dolgunkat. Szerencsére Mustafa Baloch és Saif Khan jelen voltak, hogy sarahikiről franciára fordítsák a beszélgetést. Marie-Thérése Cuny nap mint nap hajnaltól késő éjszakáig hallgatta türelmesen Mukhtar Mai elbeszélését életéről, gyermekkoráról, a falusi bíróság miatt elszenvedett borzalmakról és mai harcáról. Első alkalommal mesélte el részletesen és bizalmasan szenvedéseit, valamint a hazájában élő nők helyzetét, akiket megszégyenítő szokások nyomorítanak meg. Mukhtar Mai szavai alapján elkészült a kézirat. Hogy elbeszélését a lehető legnagyobb pontossággal rögzíthessük, visszamentünk Pakisztánba. Mukhtar Mai meghallgatta saját történetét, amelyet Marie-Thérése Cuny a legnagyobb tisztelettel és pontossággal jegyzett le. A pakisztáni hölgy mély megindulással fogadta, hogy szavai írott formát öltöttek, és harcát immár könyv örökíti meg. Egyetértése jeléül a kézirat valamennyi lapjának aljára odaírta MM monogramját. 2006 januárjában, mikor kiadójának munkatársaival együtt fogadta őt Párizsban a francia külügyminiszter, Mukhtar Mai nem az emberi jogokról, hanem a nők jogairól beszélt.