Megint tanú [antikvár]

"- Itt vannak az új iratai....- ifjú Virág egy szép bőrtárcában átad neki egy csomó iratot. - Maga mostantól kezdve Zsellengér Zoltán. Pelikán József pedig nem létezik többé. Halott! - Hogyhogy halott? - csattan fel Pelikán méltatlankodva. - Virág úr, én élek. - Pelikán József halott! - mondja ifjú Virág ellentmondást nem tűrő hangon. - A gyilkosa pedig nem más mint idősb Virág Árpád, az én elvetemült apám, akit én ebben a keresetemben előre megfontolt emberölésért ezennel feljelentek... - Feljelenti? Az apját? Aki már nem is él? -Pontosan. Psztumusz. De nyugodjon meg: Pelikán Józsefet rehabilitálni fogják, és dísztemetést kap! Ráadásul abban a kivételes helyzetben lesz, hogy el is mehet a saját dísztemetésére. - Szóval maga szerint Pelikán József, azaz én már egyáltalán nem élek? - Jól látja a kérdést - csap le rá ifjú Virág. - Maga tényleg ennyire hülye vagy tényleg nem érti? Értse meg, én bíróság elé akarom állítani az apámat, aki valóban nem él, de ez ebben a pillanatban részletkérdés! Vádat fognak emelni ellene! És ahhoz alap ell. Érti?! Maga lesz a vád tanúja, de ezúttal semmit se kell tennie. Nem fogják kihallgatni, verni, magánzárkába dugni - csak egyszerűen maghal."