Megáll a szél / Karolina, negyvenkilenc Szeptember / Nyugtalanságok nyara [antikvár]

Védőborítója repedezett.
"Ha kérdeznek bennünket, felelni kell" - mondja Vadász Ferenc regénytrilógiájának hőse, Szórád János. Felelni kell, nemcsak fiaink és unokáink kérdéseire, hanem azokra is, amelyeket saját történelmünk szegez a mellünknek: "Miért történhetett, hogy tiszta múltú, minden áldozatra kész, hű emberekre fergetegként zúdult az átok, becsületüktől megfosztottan buktak és vesztek el, társaik, akik ismerték, szerették őket, nem láttak a lelkükbe, kihűlt szívvel, üres tekintettel nézték sorsukat?" Szórád Jánosnak és a hozzá hasonló régi harcosoknak Horthy börtöneiben edződött hűségét és hitét a felszabadulást követő évek tragédiákkal terhes évei tették újra próbára. A trilógia hősének töprengéseiben, vívódásaiban az 1948 és 1956 között eltelt nyolc esztendő politikai viharait, a személyi kultusz súlyos bűneit tárja fel az író. Nem bűnbakok után kutat, de nem keres mentséget önmaga és a többi kommunista számára sem. Tudja: az elkövetett hibákért, a tragédiákért, az eszméhez életük végéig hű emberek meghurcolásáért és haláláért, a politikai torzulásokért az egész párt, minden kommunista felelős. Ezzel szembenézni nehéz kötelesség, de csak így lehet továbblépni, egészséges, tiszta légkört teremteni, és csak így lehet megfékezni azokat az erőket, amelyek - 1956 nyarán - már nem csak az elkövetett bűnökkel, hanem magával az eszmével szállnak szembe. Vadász Ferenc a kommunista ember és író felelősségével keresi a választ a fiak, az unokák és a történelem kérdéseire.