Megváltó szerelem [antikvár]

Részlet a könyvből:"Elza idegesen ugrott föl a karosszékéből s bosszús hangon, szinte félvállról válaszolt:- Legyen vége már egyszer ennek a témának. Megmondottam, hogy nem - és ujra csak ismételhetem.A fiatal férfi, aki szemközt ült vele,lecsüggesztett fejjel, földre szegezett szemekkel hallgatta a választ. Kissé sápadt arczát gyönge pir borította el s idegesen simogatta rövidre nyirt szakállát.- Amint gondolod, édes. Nekem is csak azért jutott ma ismét eszembe a házasság, mert a jövőre gondoltam.Elza kicsinylően vont vállat.- Nem a maga jövőjéről van szó, hanem a kicsi leányéról - mondotta a férfi. - A maga jövője nem kétséges. Abból a művészi tőkéből, amit eddig gyüjtött, megél. Sokkal jobban belefészkelte magát a hangadók szivébe, semhogy félnie kellene. De gondolja meg, ha maga kivül is áll a társadalmon, a leánya nem fogja élvezni azokat az előjogokat és azt az elnézést, amit maga élvez. És látod, szivem, erről nem szabad megfeledkezned soha."