Mekkora?... Ekkora!... [antikvár]

Majnem tíz esztendős koráig így nevezték. A szó szoros értelmében verekednie kellett, hogy végre megszabaduljon tőle. Abból, hogy: ekkora, gyermekesen «Ettola» lett és Dirk DeJongnak ez volt a neve, míg csak el nem érte tizedik évét ott, azon a különös vidéken, délnyugatra Csikágótól, ahol főképen hollandok laknak és amelyet azelőtt Új hollandiának, későbben pedig High Prairienek neveztek el az emberek. Ekkor aztán foggal, körömmel, pléhezett orrú cipőjével és minden elképzelhető fegyverrel érte el, hogy a becsületes nevén Dirk DeJongnak hívják. Természetes, hogy ezután is fel-felbukkant még ez a becenév és ennek mindig keserű összecsapás lett a vége. Meg kell vallani, hogy legtöbbször az édesanyja követte el a hibát, aki valamikor hozzászokott ehhez a megszólításhoz. Természetes az is, hogy vele szemben Dirk nem torolhatta meg a sértést úgy, mint amikor iskolatársai csúfolták. De ilyenkor egyszerűen nem felelt a kérdésre, makacs, dacos és haragos lett - pedig az a hang, amely «Ettolá»-nak nevezte, lágy volt, meleg és gyöngéd, olyan gyöngéd, hogy mindenki másnak megmozdította volna a szívét... De a tízesztendős fiú vad és kegyetlen... Hogy honnan eredt ez a nevetséges és sértő elnevezés? Majdnem minden kisgyermektől gyakran megkérdezik: - "Mekkora vagy, kicsikém?"...