Mellékutca [antikvár]

Egy este, az egyik "rajnamenti" kávéházban, amilyen bőven akadt a kilencvenes években a Cincinnati-csatorna balpartján, egy utazó ügynök, Moerlein tavaszi világos söre fölött nyíltan azzal vádolta Ray Schmidtet, hogy - ártatlan.- Ismerlek! Csaló vagy, aki csak játssza a mindenre kapható lányt, de nem az! Ugratod az embert, bolondítod, de a cél előtt - megállasz.Ray keze erre a célzásra gallérjához emelkedett, barnás sápadtsága alatt elpirult s mint rendesen, ha szorongatott helyzetben volt, szemét forgatta és pajzánná vált.- Tegyen próbára - mondta és nem is sejtette, milyen fölháborító ez a megjegyzés. - Egész este pontosan ezt teszem - mondta az utazó, aki - miután szokatlan éleslátásról tett bizonyoságot Ray Schmidt jellemzésében - előrehajolt és szelíden megcsípkedte a lány térdét az asztal alatt.Ray-t örökké csípkedték az asztalok alatt. Amennyire csak visszaemlékezett, gyerek- és kislánykorában, a Baymiller Streeten, a fiúk mindig szívesen csípkedték és rángatták, hogy megcsókolhassák.