Mélységből a magasba [antikvár]

A Szentírás bizonysága szerint mindnyájan, akik hiszünk Jézus Krisztus megváltásában, kapunk egy új írott nevet, amit csak az Atya ismer. Ez a gondolat jutott eszembe, amikor főtiszteletű Gulácsy Lajos püspök úr visszaemlékezéseit olvastam. Vannak, akik nagy múltú famíliák leszármazottai és a „név kötelez" alapon készek nagy dogok kivitelezésére. Vannak, akik maguk kívánják megváltani, vagy legalább is rendbe hozni a világ „rendetlenségeit", és ezért hajlandóak még életüket is áldozni. A beszámolókat olvasva egy olyan ember élettörténetével, gondolataival és hálaadásával találjuk magunkat szembe, aki hitelessé tudott válni, és annak maradni, mert sorsát, szenvedéseit, döntéseit Istenre bízta teljes egészében. A Mindenható kezében nyugodott egész élete. Neve felírattatott az élet könyvébe. Ura ismerte minden nyomorúságát, megpróbáltatásait, és megtartotta. Megtartotta úgy, hogy Istenünk neve dicsértetett, hálával volt a szenvedő és hálával lehetünk mi is, kik olvassuk ezt a könyvet. Gyakran mondogatják, hogy az élet produkálja a legkülönlegesebb dolgokat. Mégis sokan vannak, akik nem szívesen olvasnak életrajz jellegű műveket. És itt is pozitívan csalódhatunk, hisz Gulácsy Lajos püspök úr élettörténete, beszámolói és a közbevetett tanítások annyira magukkal ragadják az olvasót, hogy szeretnénk még többet megtudni róla, tovább olvasni a történetet, de mindenképpen találkozni a szerzővel és elmondani vele együtt, Az Úr csodásan működik".