Menekülés és megérkezés [antikvár]

BokorKertész Imre a szerzőrőlEmlékszem, sokat beszéltünk Angliáról. Gyerekek voltunk, osztálytársak a gimnáziumban. De csak a felsőben", az ötödik-hatodik osztályban fedeztük fel egymást". írók akartunk lenni. Nem tudtuk, hogy mit akarunk. Bokor verseket írt. Én is szerettem volna verset írni, de nem boldogultam a rímekkel. Mindkettőnket a háború utáni baloldali lelkesedés fűtött. Emlékszem egy szomorú őszi napra, 1949-ben; egy sétatéri padon üldögéltünk a szemerkélő esőben és bevallottuk egymásnak a csalódottságunkat. Bokor már ígéretes rádióriporter volt, engem csakhamar kirúgtak a napilaptól, ahol addig dolgoztam. Nem így képzeltük el az úgynevezett szocializmust". Akkor kezdtünk Angliáról beszélni, hogy képletesen fejezzem ki magam: hiszen más ország is megfelelt volna, csak nyugaton legyen.Egy szép napon Bokor azt mondta: Rádió-operettet fogunk írni". Úgy legyen" - válaszoltam. így kezdődött társszerzői életünk, amelyhez rövidesen új5