Menon club [antikvár]

INTRODUKCIÓ AI Hadithától tíz kilométerre nyugat felé, az Ahosham sziklavonulata mögött egymás után gyulladtak fel furcsa tüzek. A gerincen egy nagy lapos kövön álló teve nyergében az arab megvárta, míg több lángot már nem lát, ötöt számolt meg, akkor elindult le az Ahoshamról, kelet felé. Este nyolc óra volt, hideg és csend. Néha odébb gurult egy-egy kő, ha a teve a patája szélével érintette. Párszáz méter után jobbra fordult, délnek A1 Kurajat irányába. Innen néhány kilométerre az út mentén van egy víznyelő, az gyakran eltömődik, olyankor majdnem kiönt, annyira felgyűlik a víz a lyukban. A dromedár legalább egy hete nem ivott. Az arab úgy gondolta, itt most egyhamar úgysem történik semmi, van ideje egy kis kitérőre. Az út hamarosan nekivezetett a Nafúd sziklamagaslat oldalának. A plató jó tizenöt kilométerrel távolabbról lankásan kezdett kiemelkedni a sivatagból, itt már huszonöt-harminc méter lehetett, a fala merőlegesen törte meg a síkságot, a szélessége odafönt alig haladta meg a hatszáz métert, a túloldalon ugyanolyan meredeken szakadt le a lapályra, az egész fennsík olyan, mint egy hatalmas citadella. Van ugyan egy kaptató, amin oldalról viszonylag könnyű fölmenni rá, északról délnek akkor egyenesen át lehet vágni rajta, úgy jóval kevesebbet kell menni, de éjszaka nem éri meg, ha valaki nem ismeri elég