Menüett gitárra [antikvár]

Mindenképpen fel kell jutnom a hegyreÚgy írták fel ezeket a szavakat az előttem fekvő, különféle színű tintával és ceruzával telerótt lapokra, mint valami jelmondatot.Ezeket a feljegyzéseket naplószerűen vezették, néhány lapon át folyamatosan, aztán a napló véget ér, jelentéktelen adatok halmazává válik, majd egy elbeszélés szerkezetének vázlata következik, összefüggéstelen szavak, egy zöld vászon katonatáska tartalmának jegyzéke, szamárfüles iskolai füzetek, széthányt lapok, keménypapír, összegyűrt cédulák. Mégis volt az egészben valami célszerűség, nem mintha az olvashatóság különösebb erénye lett volna az anyagnak. írója néhány nevet csak kezdőbetűvel jegyzett fel, ilyenkor az átíró önkényesen nevezte el a helységeket és az embereket. Az A" jelenthet Albint vagy An-tont, esetleg egy egészen más nevet. A G" lehet Gorica vagy Gro-suplje, ezt nekünk kellett eldöntenünk. A legtöbb lapon ott találjuk a szerző aláírását: Jákob Bergant, néhol Jákob Bergant-Berk.A Jelenov Zlebnél lefolyt csata egyik szemtanújának és résztvevőjének beszámolójában ez áll: - Roham! A hegyre! - kiáltotta a partizánparancsnok. - Álla montagna!* - kiáltották az olasz Macerata-zászlóalj tisztjei. Öt vagy tíz méter előnyért folyt a küzdelem. Elsőként a partizánok zbrojevka típusú géppisztolya kelepelt fel a csúcson. Ezután a győzelem leírása következik, majd ez a mondat: MINDENKÉPPEN FEL KELL JUTNOM A HEGYRE.* A hegyre! (olasz)