Messziről jött magzatok [antikvár]

Gömb - az Eredet Ez nem az a fény. Nem az, ahonnan jöttetek. Mielőtt helyet kaptatok itt, a gömb tökéletességében. Ismerős itt, hiszen odaát az is gömb volt - a legnagyobb egész, míg ez itt, csak a miénk. A fény most élesen karcol, idegen. Valami visszahúz, valami előrelök. Rejtenétek az arcotokat, még elárulna. Elárulná a magatokkal hozott világot, de azt nem szabad, azt itt nem tudhatják. Az igazi Gömböt. Itt vagytok hát, ketten, ikrek. Mint jin és jang, fejtől-lábtól, majd az utolsó héten úgy fordulva, ahogy - ahogy megvan írva? Hol? Bennetek. - Ahogy megvan írva! -Hol? - Nem így álmodja mindenki? Egy fiú, egy lány. És most itt: egyszerre. Egyszerre megértem. De ne féljetek, nem mondom el nekik. Gondolják csak, hogy a furcsa