Mielőtt elfelejteném [antikvár]

Kötése sérült.
A két világháború közti tragikus korszak forradalmárainak küzdelmeit, veszélyekkel teli életüket, szenvedéseiket és az akkori Magyarország közigazgatásának karakterisztikus alakjait idézik a kötet elbeszélései. Kaleidoszkópszerűen váltakozó képek mutatják, hogy az élet fordulatosabb helyzeteket teremt a legzseniálisabb írói fantáziánál. Dunai csónakkirándulásra indul a címadó nagyobb elbeszélés hőse - a Római-parton már várja a barnaszemű lány... Útközben, idézésre, csak úgy bekukkant a rendőrségre, ahol letartóztatják s nyomban egy évi fogházra ítélik. Társaival együtt a legkomiszabb fogházak egyikébe kerül, ahol alkalma nyílik közelről figyelni az elesett emberek egyre reménytelenebbé váló sorsát, a közigazgatási gépezet rideg, lelketlen eljárását, az önhibájukon kívül hontalanná vált emberek pusztulását, az alvilág fogságba esett tagjainak mentalitását, a zsebmetszőiskola működését, a prostituáltak fogházéletét, és a kényszermunkára beállított intézmény embertelen, züllesztő, korrupt és kizsákmányoló jellegét. A többi elbeszélés - az érdekes mozzanatokat tartalmazó 1919-es diákélményeket idéző A vörös iskola kivételével - a húszas évek bátor forradalmi munkáspártjának, az MSZMP-nek dicsőséges küzdelmeiből ad színes, érdekfeszítő képeket. A mai olvasók többséges csodálkozva üti fel a fejét: - Hát ilyen is volt nálunk? Itt éltem és nem tudtam róla... Pedig volt. Minden elbeszélés történelmi alapokon nyugszik. A szemtanú szerző olykor meleg líraisággal, máskor szenvedélyes hangon idézi több évtizedre visszatekintő emlékeit, amelyek többet adnak az olvasónak a pillanatnyi szórakoztatásnál.