Miért, Dániel? [antikvár]

Részlet: Dániel ma is kedvetlenül jött haza. Lassú léptekkel sorrajárta a szobákat. Egyedül volt otthon. Szórakozottan figyelte az öreg családi óra ingáját, amint halkan jár ide-oda. Irmát várta; szeretett volna elbeszélgetni vele, mielőtt elmegy. Józan tanácsait mindig meghallgatta, s most különösképpen szüksége volt rá, okos, megértő szavaira és szelíd mosolyára, melyet megnemesítettek az évek. Iram... Vajjon hol lehet? Ilyenkor már itthon szokott lenni. Félnyolc elmúlt, a cselédnek sem mondott semmit, a mappában sem hagyott ott, mint máskor, sebtében papírra vetett kurta sorokat. "Dancsó! Hatórai moziba mentem"... Vagy: Koncerten vagyok, vacsorázz egyedül..."