Mint a fák [antikvár]

Bóczka Janka mindig is értett a praktikus dolgokhoz. Emlékszem mikor egyszer Marika néni elvette az emlékkönyvemet, Janka visszaszerezte nekem, pedig biztos voltam benne, sosem látom viszont. Ugyanis Marika néni más tanárral ellentétben még a szülőknek sem adta vissza az elkobzott tárgyakat, nyilván azért, mert őket is gyerekeknek nézte. Ezen voltaképpen nem csodálkoztam annyira, mert Marika néni szerintem még a Honfoglalásban is részt vett. Így neki még az Erzsi néni is gyerek volt, pedig ő már 58. évében járt. Ezt onnan tudom, hogy egyszer Jankával megnéztük az összes tanár adatát András bácsi szertárában. Én sosem mertem volna oda egyedül lemenni, de Janka jóban volt András bácsival, s azt mondta, miközben ő beszél vele, addig nézzem meg a dossziéban lévő iratokat. Úgy remegett a kezem, alig bírtam lapozni. Éreztem, mélyen elásott titkok kerülnek felszínre.