"Mint kavicsos part felé a hullám... - CD-vel [antikvár]

Előszó Idézet Mózes első könyvéből, a Károli Gáspár biblia fordításából: „Isten teremté az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket. És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain " És íme, sokasodunk, már-már telített a Föld. Úgy tűnik, teljesítettük Isten parancsát, de hogyan tovább? Cselekszünk-e Isten akarata szerint? Mennyiben avatkozik be egyéni sorsunkba? Alakíthatjuk-e életünket saját akaratunk szerint? Vagy mindenkire az vár, ami a „nagy könyvben" meg van írva? Ezekről a kérdésekről nagyon régen gondolkodnak az emberek. Születésünk pillanatában, ahogy a csillagok állnak, már meg van határozva a sorsunk, mondja az asztrológia. Más vélemény szerint születésünkkor megkapjuk a kiosztott kártyát, és azokkal jól, vagy rosszul játszunk. A görög mitológiában szerepelnek a párkák, a sors istennői. Klóthó, aki az élet fonalát fonja, Lakheszisz, aki kiméri, és Atroposz, aki könyörtelenül elvágja. Habár a sors folyásába ők sem szólhattak bele.