Misilló királysága [antikvár]

Részlet: A várostól vagy két órai szekérútra, a hegység keleti lábánál és egész közel a zajos járású, zöld színű folyócskához volt az özvegyasszony majorja. Az özvegyet Lavicskánénak hívták s már harminc éve annak, hogy fiával, az akkor még karonülő Misillóval a birtokra költözött. Valamikor magas növésű, húsos, szúrós szemű asszony volt Lavicskáné s az első pillanatra úgy látszott, mintha a lusta dologtalanság minden egyéb tulajdonság híján, épen csak az embere mellé hízlalta volna meg jó ágyaspárnak. Akik azonban közelebbről ismerték, azok félve tisztelték benne a szemfüles telivér zsarnokot, aki mindenhez ért, mindenütt szerencse várja, csengő aranyat kapar fel még az áldatlan mészporos hegyoldalból is - mihez nemcsak erős, szívós teste van meg, hanem halálig akaratos is és terveiben ravasz, mint valami nőstény ragadozó.