Morbusz és hungarikum [antikvár]

Donatello és Verocchio a novocentóbanHogyan jut el a quattrocento két gigásza az 1900-as évekbe? Miféle láthatatlan és érzékelhetetlen hajszálereken, ultrahangtartományokon keresztül? Talán az építészet Bartókja, Makovecz Imre fogalmazta meg a legköltőibben egy 1992-ben született beszélgetésesszében (A hét torony őrizője - A gondolat birodalma): Uriel, aki kék arkangyal, s hanyatt úszik az égen, akin átüt a kozmosz sötétsége, s ő attól kék, hogy a sötétség üt át a fényen. így úszik el Uriel fölöttünk, vagy afölött, aki meghal, még inkább vele együtt, hacsak nem Krisztus fogja kézen." Valahogy így. De ott van az a hacsak". Vajon Donatello és Verocchio mint emberek Uriel által úsztak borzalmas huszadik századunkba és eggyé olvadva szülték a harmadikat a Kárpát-medencébe, vagy mint az Isten által kiválasztottak, eleve Krisztus fogta őket kézen, és tette ugyanazt, amit ez a titokzatos kék arkangyal? S e két szobrászgéniusznak miféle reinkarnációja az a magyar művész, aki a XXI. századba is belemarkol és egyre nagyobb szabású lesz, egyre áttételesebb, valódi korszerűséggel szólítva az öröklétet? Ember a reneszánszból, aki nem úgy reneszánsz ember, mint Leonardo da Vinci. Nem neoreneszánsz alkotó, mint Ybl Miklós. De olyan, mint Verocchio mestere, Donatello. Reinach így írt az 1911-ben megjelent A művészetek kis tükre című Athenaeum-bőrkötésűjében: Ez időben a nagy Donatello (1386-1466) a szentek szobrain, arcképein s domborművein példákat adott az éles naturalizmusra, valamint a gyermeki kor ábrázolásában az elragadó bájra. ( ) Donatello naturalizmusa bronzban és márványban fejezte ki a firenzei eszményt, a nyúlánk, izmos, erőteljes és tetőtől talpig kifejező alakot. Ez eszmény szinte ellentéte a klasszikus művészetnek, de megfelel a modern - kiemelés tőlem: K. Zs. - művészetnek, annak, amely az akadémikus nyűgtől függetlenítette magát. A Rodinek, Meunier-k Donatello örökösei, ki maga is közelebb állt a gótikus hagyományokhoz, mint a görög és római szobrászathoz." Természetesen minden igazi műalkotás egyedi. Ahogyan nincs két egyforma ujjlenyomat, úgy nincsen két azonos műalkotás sem, legföljebb hasonló. Ahogyan a kézfejek is mennyire hasonlatosak. Lehetnek tömpék, vékonyak, gótikusán csúcsosodók, mint El Greco képein vagy akár Modigliani neogótikus alakjai, arcai, végtagjai. Finoman profán, mint József Attila Ódájából ez a kép: s a vizes poháron kezed, / rajta a finom erezet, / föl-földereng." És minden rendkívüli műalkotáson