Művészbecsület I-II. [antikvár]

Részlet: Pierre de Pierrepont. A régi Francziaország egyik legnemesebb nevét, az Odon de Pierrepontokét, 1875 táján Pierre-Armand marquis, családjának utolsó féri-ivadéka viselte; és pedig derekasan viselte. Harmincz-egynehány éves volt. Kellemes, komoly arczu ember, kinek férfias bája, tökéletes, nyugodt előkelősége mindenkiben a banális csodálkozás e kitörését idézte elő: valóságos herczeg! - Igazán nehéz is lett volna elképzelni őt, a mint hivatalszobában ül, boltban selymet mér, vagy bármely más mesterséget üz. Legfölebb diplomata vagy katona lehetett volna; ez a kettő pedig herczegeknek való mesterség. Pierrepont marquis különben forgatott kardot is, az 1870-iki háboru alatt. Jelét adta vakmerő bátorságának, aztán békén visszatért előbbi életébe s lett, a mi volt: párisi és dilettáns; egy kicsit kedvtelésből és ambiczió hiányából, meg azért is, hogy tessék a nénjének, a ki nem szerette a köztársaságot...