Nagy Katalin [antikvár]

Részlet a könyvből:Honnan? Nincs kérdés, mely gyakrabban vetődik fel az emberi észben, mint ez. Természetében gyökeredzik. Nem tud semmire sem nézni, nem tud semmit sem megcsodálni, anélkül, hogy ne akarná minden áron megtudni, miképpen keletkezett. Honnan jön a villám, a mennydörgés? Az ár és apály? Honnan az egyéniség, a lángész?Erre az utolsó kérdésre könnyebb volt felelni akkor, mikor a tudomány még a tisztelet borzongásával torpant meg a lélek előtt és minden egyszerű emberi jelenségben valami istenit látott és valami isteninek hódolt. Ámha senki sem egyéb, mint szülőinek gyermeke - akkor mindannak, ami ő maga, meg kell lennie bennük is és magától értetődik, hogy a kutató, ha valami nagy egyéniség kapja meg érdeklődését, kitartó szorgalommal tanulmányozza őseit és lelkiismeretesen igyekszik összehordani azt az örökséget, melyből teremtődött.