Naplók [antikvár]

Bevezető A SZECESSZIÓRÓL, A GÖDÖLLŐI KOLÓNIA MŰVÉSZETI ALAPVETÉSÉRŐL „A nagy tömeg divatnak tekinti, pedig az egy nagy világátalakulás [ ] Hagyjátok hát a szecessziót ti, kik a korlátok bábja vagytok! Forradalom és emberek kellenek hozzá [ ]" Ady Endre: Szecesszió, 1899 A „Xi hegyek között a legközelebbi út: csúcstól csúcsig" - írja Nietzsche s a szecessziót megalapozó, sőt vázát adó filozófia is így jutott el Magyarországra. Wagner művészeteszménye Schopenhauertől indulva fejlődik a modern művészetvallásig, amelyben a társadalmi tagozódás és a pénzviszonyok torzító hatásától megváltott művészet üdvözítheti magát az embert. Nietzsche adja ehhez azt az alapállást, amely minden értéket megkérdőjelez és átértékel, tőle az egyéniség mindenek-felettisége, s szintúgy a racionalizmussal szemben álló, új kort hirdető irracionalísta poétikai forradalomba vetett hit. A filozófiai hatások másik forrása, a tájékozódás másik iránya az angol preraffaeliták, elsősorban John Ruskin és William Morris. Ruskin mindenekelőtt a társadalmi viszonyoknak és a tömegtermelésnek a művészet alapfunkcióját megkérdőjelező hatására keresett gyógyírt, s az elidegenedés feloldását etikai alapokról, kis- és nagyművészet látszólagos értékkülönbségét eltüntetve, a szépség kultuszában, a művészet eredeti, szerves funkciójának visszaállításával vélte elérhetőnek. Ennek az angolszász iskolának a hatása már jóval áttételesebb módon érvényesül, de sokkal mélyebben, mint azt első tekintetre vélnénk. Legtisztábban és egyetemlegesen a képzőművészek köre, s ezen belül a gödöllői iskola építkezik ezekből az elvekből, ahogyan megismertetésükért is ők tesznek a legtöbbet. (Noha Ruskinről már 1903-ban megjelenik egy monográfia Geöcze Sarolta tollából, az igazi áttörést mégis Körösfőí-Kriesch Aladár 1904-ben, a Műbará-tok Körében tartott négy előadása hozta Ruskinről és az angol preraffaelitákról, amelyet aztán 1905-ben kötetben is kiadtak. A német-osztrák vagy az angol tájékozódás egyben egyfajta elődválasztást is jelent, de ez korántsem jár együtt a másik orientáció kizárásával. Körösfői-Kriesch, Nagy Sándor, Babits vagy Fűlep Lajos életműve - a névsor tetszőlegesen folytatható - élvezte mindkét forrás éltető erejét. A szecesszió stíluselemei a magyar irodalomban szinte fáziskésés nélkül jelentek meg, amint erre már többen rámutattak. Németh G. Béla Asbóth János Álmok álmodója című regénye kapcsán beszél Ruskin és a preraffaeliták hatásáról, s azt a muzikalitásban, 5