Napos oldal [antikvár]

Végtelen számú napom van a Nikkivel való elkerülhetetlen találkozásig * Fel se kell néznem ahhoz, hogy tudjam, Anya jött megint meglepetés látogatásra. Nyaranta a lábán mindig rózsaszínűek a körmök, és a virágmintás bőrszandálját is felismertem, mert azt akkor vette, amikor legutoljára kimenőt intézett nekem a borús helyről, és elvitt a helyi plázába. Anya most is az udvaron talált rám, felügyelet nélkül, ahogy fürdőköntösbe bújva gyúrok; mosolygok, mert tudom, hogy azonnal leüvölti dr. Timbers fejét, mert hát minek tartanak itt bezárva, ha egész nap a kutya se figyel rám. - Mire ez a rengeteg fekvőtámasz? - kérdezi Anya, amikor nekikezdek a második százas sorozatnak, anélkül, hogy egy szót is szólnék hozzá. — Nikki az izmos férfitestet szereti — felelem, a szavakat fekvőtámaszonként préselve ki magamból, és közben érzem a számba csorgó izzadság sós ízét. m 7