Napsugár [antikvár]

Az autó a vasrácsos kapu előtt állt meg. Egy feketehaju, borolváltarcu, jómegjelenésü fiatalember szállt ki belőle.Várjon itt rám, Höfer. Azt hiszem, hogy tíz percen belül Ismét itt leszek, szóit a sofőrnek.Azután a kapuhoz lépett, mely állandóan nyitva állott és az almafákkal szegélyezett uton folytatta utját a háttérben látható épületek felé. A fasor elején hatalmas fatömbökre két címtábla volt ráerősítve. Az egyiken ,,Sterneck műasztalos" firmája, a másikon pedig: Sausenwein Christian műkertészeté"-é.A házból egy munkászubbonyos, idősebb ember jött az érkező felé.Óhajt valamit uram? kérdezte udvariasan.Beszélhetnék Sterneck úrral? -kérdezte a fiatalember.- Én vagyok az személyesen. - mondotta az idősebb férfi.Igen, uram? Lőtt doktor vagyok mutatkozott be a fiatalember, Anyám megbízásából jöttem, hogy ezt a házat megtekintsem, mely tegnap óta az ő tulajdonába ment át. Legyen olyan szíves, Sterneck ur és tájékoztasson kissé a ház ügyeiben.Sterneck jóindulatúan mosolygott.Tehát a birtokot végre mégis eladták! mondotta. Akkor valószínűleg előbb vagy utóbb ugy Sausenweinnek, mint nekem?