Nat Turner vallomásai [antikvár]

A Nagyközönséghez A legutóbb esett southamptoni fölkelés nagymértékben izgatja a közvéleményt, s ezernyi alaptalan, túlzott és gonosz hírnek adott tápot. Történelmünkben ez a nyílt rabszolgalázadás első példája, és olyan embertelenül kegyetlen és pusztító körülmények között zajlott le, hogy óhatatlanul mély benyomást kellett keltenie nemcsak azon vidék népének lelkében, ahol ez a félelmetes tragédia lejátszódott, hanem országszerte mindenütt, ahol ember csak él. A közvélemény fölcsigázott érdeklődéssel várja, hogy megtudjon valamit ezen iszonyú összeesküvés eredetéről, kifejletéről és az indítékokról, amelyek sátáni szereplőit sarkallták. A fölkelt rabszolgákat (az egy vezetőjük kivételével) mind úgy semmisítették meg vagy fogták el, állították bíróság elé és végezték ki, hogy a tetteiket kormányzó indítékokról vagy az eszközökről, amelyek révén céljaikat megvalósítani reményiették, semminémű kielégítő felvilágosítást nem nyújtottak. E szomorú üggyel kapcsolatban mindent titok fedett mindaddig, míg Nat Turner, ezen ádáz banda vezére, kinek nevétől visszhangos volt széles e hazánk, el nem fogatott. E „nagy banditát" egymaga fogta el valaki egy barlangban, néhai tulajdonosának kúriája szomszédságában október harmincadikán, vasárnap; ő a legcsekélyebb ellenállást