Nehéz ma férjhez menni [antikvár]

Részlet: A Keleti Pályaudvar első sínpárján kedvetlen köhögéssel mozgott előbbre a verejtéktől csepegő gőzbika. Tulajdonképpen már másodpercek előtt meg akart állni, de nem tudott, mert a mögéje sorakozott személykocsik teljes erőből nyomták, lökték előre. A barátját váró műegyetemi hallgató ott állt a tömegben, a sínpár melletti gyalogjárón. Állt és szakértő szemmel figyelte a nagy fekete mozdony mérges ellenkezését. Úgy egyébként nem kellett lábujjhegyre állnia, hogy a sorakozó sokaság feje fölött elpillanthasson a gőzgép felé. Majd két métert lehetett volna lemérni a fiatalember vastagtalpú sárga cipőjétől a viharvert zöld kalapjáig, mely odafönt vitézkedett a magasban, hetykén kiemelkedve az egyéb kalapok tarka áradatából. Kissé sovány, de erős pofacsontú, alföldi arc fölött trónolt ez a nyomvadt zöld tökfödő, betyárosan szembehúzva elől és megdíszítve hátul két szál borzas, kék vadlibatollal.