Nem akartam zsidó lenni [antikvár]

A tanúvallomások általában nem megbízhatók. Megtörténik, hogy a tanú akarata ellenére védelmez, vagy vádol, egyes tényeket fontosnak tart, másokat mellőz - elfogultsága mértéke szerint. Bár valós vallomásra törekszik, ami felől az emlékiratok szerzői csaknem mindig biztosítják az utódokat, a világ képe, az ő képe olyan, amilyennek ő látta. Ugyanazon események másik tanúja másképpen látja a dolgokat, természetesen szintén valósan - a saját igazsága szemszögéből. A történelmi módszer minden bizonnyal pontosabban világíthatja meg az események jelentőségét és méreteit, a semleges tudományos módszer azonban a tehetetlenséget és a bátorság hiányát is leplezheti, különben nem kellene a történelmi tankönyveket olyan gyakran átírni - az elfogultságuk miatt. Zsidókról írni különösen hálátlan dolog. A történeteket védekezésnek vagy vádaskodásnak tartják. Én is gátlásokkal és előítéletekkel küszködtem. A Novákyról szóló beszámoló kézirata több mint két évtizedig várakozott. A kitérők, toldalékok és korrektúrák semmit, vagy csak nagyon keveset változtattak eredeti formáján és tartalmán. A beszámolót már régen közzé kellett volna tennem. Az idő múlásával arányosan lerakódó legendák feledtetik az eseményeket.