Bővebb ismertető
A magyar olvasóközönség nem sokat tud az 1936 nyarán fellángolt spanyol polgárháborúról, előzményeiről, lefolyásáról, nemzetközi vonatkozásairól, bel- és külpolitikai következményeiről és szereplőiről. A magyar olvasó értesültsége jóformán a magyar és külföldi reakciós-fasiszta sajtó és rádió hírverésében gyökerezik. Ez a tájékoztatás - persze - tények közlése helyett inkább az indulatok, pontosabban: a legaljasabb emberi indulatok felkeltésére törekedett.
A spanyol polgárháborús események reakciós-fasiszta hírlapi tudósítását s annak a szemléletét és valóságát talán a legpregnánsabban az a pesti sajtóközlemény fejezi ki, amely így kezdte sorait: „A köztársasági csapatok vadállati kegyetlenség gél védelmezik állásaikat?"... A tudatlanságnak, a bárgyúságnak s a gátlásnélküli szemtelenségnek a keverékéből származott ez az újságírói agyalás, amely nem azokat mondta vadállatoknak, kegyetlen kannibáloknak, akik a munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek államát, védelmi állásait láng szórókkal, tankokkal, szuronnyal, zuhanóbombázó repülőgépekkel támadták meg, hanem - akik a huszadik század kannibáljainak orgyilkos támadásai ellen - fegyverrel a kezükben - védekezni merészkedtek...
Ez a pesti újságíró-szolga pontosan kifejezte a fasiszta lelkületet: felháborodott azon, hogy a munkás, a földmunkás, a hivatalnok, az író védekezve, fegyverrel fogadta a banditákat...